Gerincferdülés, Scheuermann
Mi is az a gerincferdülés?
Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolyák elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.
Kialakulása
Az esetek nagy százalékában (90 %) a kiváltó okok ismeretlenek (idiopathiás-ismeretlen eredetű), illetve genetikai alapokra vezethetők vissza. Az esetek kis százalékában a kiváltó ok ismert (ideg-izom betegségek, bizonyos anyagcserezavarok, csigolyafejlődési rendellenességek, kötőszöveti gyengeség).
A gerincferdülés tünetei
– a medence egyik oldal felé eltolva vagy középen áll
– két oldalon a kar és a törzs távolsága nem szimmetrikus
– a derék egyik oldalán bemélyedés “redő” látható
– a bordák magasságában az egyik oldalon púp (bordapúp) látható
– a két lapocka nem egyforma magasságban és a gerinctől nem egyforma távolságra áll
– a két váll nem egy szintben helyezkedik el
– a gerinc vonala nem egyenes (tapintással is követhető)
A gerincferdülés típusai
Két fő csoportot különböztetünk meg:
- Funkcionális scoliosis:
Ebben az esetben az oldalirányú görbülethez nem társul torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva.
- Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének célja a hátizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá.
- A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghosszkülönbség korrekciójával a scoliosis korrigálható.
- Strukturális scoliosis:
- Ismeretlen eredetű – idiopáthiás scoliosis
A gerincferdülés különböző életkorban alakul hat ki, és eszerint is csoportosítható:
– infantilis típus 0-3 éves korig
– juvenilis típus 3-10 éves korig
– adolescens típus 10 éves kor felett - Ismert eredetű
– congenitális (veleszületett)
– neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés)
– rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta)
Progresszió (rosszabbodás)
Mivel a scoliosisok túlnyomó többsége ismeretlen illetve genetikai eredetű, a görbületek romlásának mértéke és gyorsasága nem teljes biztonsággal határozható meg. Általánosságban elmondható, hogy a korai kezdet, a vékony, kifejezetten nyúlánk testalkat, és a családi halmozottság valószínűsítheti a gyorsabb ütemű rosszabbodást.
A lefolyás páciensenként változó. A 10 fok alatti görbületek általában kevésbé mutatnak rosszabbodást (folyamatos kontroll szükséges) és nem vezetnek további mozgásszervi problémákhoz. A 10 foknál nagyobb fokú görbületek esetén folyamatos terápia szükséges, legfőképpen a növekedési fázis ideje alatt, a progresszió megakadályozása céljából.
Létezik olyan scoliosis, ahol a terápia ellenére sem sikerül a romlást megállítani, ilyen esetekben általában az operáció lesz a megoldás.
Kimenetele
A betegség idejében felismerve a Schroth módszerrel jól kezelhető.
A nem kezelt esetek nagy részénél az évek múlásával a fokozatos romlás lehetősége áll fenn, még felnőtt korban is. Nagyfokú gerincferdülés esetén, a mellkas eldeformálódásának következtében a tüdő és a szív funkciója károsodhat.
Röntgen
Scoliosis esetén a röntgenfelvétel készítése elengedhetetlen. A felvétel a görbület fokának mérésére és a további progresszió megítélésére szolgál. Segítségével meghatározható a görbület típusa (jobbra, balra konvex, hány ívű), elhelyezkedése, kiterjedése, az oldalsó eltérések, a csavarodás. A görbület progressziójának megítélése céljából évente egy röntgenfelvétel készítése szükséges.
Kezelési lehetőségek
Schroth terápia, SEAS módszer
Korzett (fűző)
20 fok feletti görbület esetén a gyógytorna mellé korzett kezelés is szükséges. A korzett elkészítése az ortopédtechnikus feladata. Napi 23 órában javasolt hordani a további romlás megakadályozása céljából. A korzett a különböző nyomási területeivel megakadályozza a további csavarodást. A csontosodás befejeződéséig (kb. 18.-19. életév) kiemelten fontos a korzett konzekvens viselése.
Operáció
Ha a gerincferdülés mértéke meghaladja az 50 fokot, általában operáció javasolt. Kisgyermekkorban fellépő, nagyfokú rosszabbodást mutató gerincferdüléseknél viszonylag korán szóba jön a műtét.
Scheuermann-féle gerincdeformitás
A kórképet először Scheuermann írta le, pontos etiológiája ma sem ismert. Számos orvos kimutatta a domináns öröklődésmenet jelenlétét; egy Scheuermann-betegségben szenvedő gyermek családjában a betegség ismétlődésének gyakorisága 50%.
Kiknél fordul elő?
Fiúknál, lányoknál ugyanolyan mértékben előfordul. Korai stádiuma 10-12 éves korra tehető, a betegség 17-18 éves korra befejeződik. A betegség kialakulhat anélkül, hogy a gyermeknek bármi panasza volna. Ilyen esetben figyelemfelhívó az előrehelyezett vállak, rossz tartás (hanyag tartás), domborúbb háti szakasz. Más esetekben a gyermeknek komoly panaszai vannak: erősebb fájdalmat, fáradékonyságot, kényelmetlen, fárasztó hosszú ülést jelezhetnek. Az érintett gerincszakasz nyomásra fájhat.
Tünetei
A betegség a gerinc bármely szakaszán előfordulhat:
- Háti szakaszon fokozódik a görbület, melyet fiatalabb korban izomzattal még tud korrigálni a gyermek, de később ez a deformitás rögzül.
- Ágyéki szakasz érintettsége esetén a görbületek elsimulnak, lapos hát jön létre.
Mindkét esetben az alábbi tünetek jelenhetnek meg:
- mozgáskorlátozottság
- fáradékonyság
- nyomásérzékenység
- fájdalom
Röntgenvizsgálat
Kétirányú röntgenképpel igazolható a betegség és megállapítható, hogy Scheuermann-féle gerincdeformitásról vagy hanyag tartásról van-e szó.
Az oldalirányú felvétel jellegzetes képet mutat:
- görbületek mennyire változtak meg (fokozódtak/csökkentek)
- a csigolyák elülső részei keskenyebbek, mint a hátulsó részük, ún. ékcsigolya jön létre
- Schmorl-csomók jelenhetnek meg, amik a zárólemez és a porckorong elváltozásai következtében kialakuló kis csomócskák
Kezelés
A kezelés célja a csigolyatest tehermentesítése, gyakorlatilag a gerinc növekedésének befejeződéséig. Lányoknál 15-17, fiúknál 16-18 éves korig kell a kezelést fenntartani.
A kezelés minden esetben individuális: függ a kyphosis (háti görbület) súlyosságától, a panaszoktól, életkortól.
Az egyénre szabott Schroth terápia mellett az izomerő növelése minden esetben szükséges.
Korzett kezelésre nagyfokú görbület eltérés esetén (40 foknál nagyobb) van szükség: háti szakaszon Gschwend, ágyéki szakaszon Boston korzett javallott. Ha a betegség oldalirányú gerinceltéréssel (scoliosis) is jár, akkor pedig Cheneau korzett szükséges. A korzettel az érintett gerincszakasz tehermentesítését érhetjük el, melyet a nap 24 órájában hordani szükséges, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni.
Műtéti beavatkozás 60 foknál nagyobb görbület, konzervatív kezelésre nem szűnő fájdalom vagy mindkettő fennállása esetén áll fenn, a növekedés befejezése után.