Gerincferdülés, Scheuermann

Mi is az a gerincferdülés?

Gerincferdülésen a gerincoszlop oldalirányú görbületét értjük. Az oldalirányú görbülethez társul legtöbbször a csigolyák elfordulása (torzió) is, aminek következtében a háti szakaszon úgynevezett bordapúp, az ágyéki szakaszon ágyéki púp alakul ki.

Kialakulása

Az esetek nagy százalékában (90 %) a kiváltó okok ismeretlenek (idiopathiás-ismeretlen eredetű), illetve genetikai alapokra vezethetők vissza. Az esetek kis százalékában a kiváltó ok ismert (ideg-izom betegségek, bizonyos anyagcserezavarok, csigolyafejlődési rendellenességek, kötőszöveti gyengeség).

A gerincferdülés tünetei

– a medence egyik oldal felé eltolva vagy középen áll
– két oldalon a kar és a törzs távolsága nem szimmetrikus
– a derék egyik oldalán bemélyedés “redő” látható
– a bordák magasságában az egyik oldalon púp (bordapúp) látható
– a két lapocka nem egyforma magasságban és a gerinctől nem egyforma távolságra áll
– a két váll nem egy szintben helyezkedik el
– a gerinc vonala nem egyenes (tapintással is követhető)

A gerincferdülés típusai

Két fő csoportot különböztetünk meg:

  1. Funkcionális scoliosis:

Ebben az esetben az oldalirányú görbülethez nem társul torzió. Az oldalirányú görbület fekve eltűnik, a vizsgáló vagy a beteg által korrigálható. Előrehajolt testhelyzetben bordapúp nem látható. Kialakulhat minden kideríthető ok nélkül, (primer funkcionális scoliosis), vagy lehet másodlagosan (secunder funkcionális scoliosis) konkrét okhoz kapcsolódva.

  1. Az elsődleges funkcionális scoliosis kezelésének célja a hátizomzat megerősítése. Ez a típusú funkcionális scoliosis általában nem rosszabbodik, valamint nem alakul át strukturális scoliosissá.
  2. A másodlagos funkcionális scoliosis az egyik alsó végtag valódi vagy látszólagos rövidülése következtében jön létre. A rövidebb oldali medencefél lentebb kerül és a ferde medenceállás kompenzálásaként alakul ki a rövidült oldal felé konvex ágyéki scoliosis. A végtaghosszkülönbség korrekciójával a scoliosis korrigálható.
  3. Strukturális scoliosis:
  4. Ismeretlen eredetű – idiopáthiás scoliosis
    A gerincferdülés különböző életkorban alakul hat ki, és eszerint is csoportosítható:
    – infantilis típus 0-3 éves korig
    – juvenilis típus 3-10 éves korig
    – adolescens típus 10 éves kor felett
  5. Ismert eredetű
    – congenitális (veleszületett)
    – neuromusculáris ( syringomyelia, polyomyelitis anterior acuta, ICP, Friedrich ataxia, Charcot-Marie-Tooth betegség, myelomeningocele, arthrogryposis, dystrophia musculorum progressiva, spinalis muscularis atrophia, gerincvelő sérülés)
    – rendszerbetegségekhez társuló ( Marfan sy., neurofibromatosis, osteogenesis imperfecta)

Progresszió (rosszabbodás)

Mivel a scoliosisok túlnyomó többsége ismeretlen illetve genetikai eredetű, a görbületek romlásának mértéke és gyorsasága nem teljes biztonsággal határozható meg. Általánosságban elmondható, hogy a korai kezdet, a vékony, kifejezetten nyúlánk testalkat, és a családi halmozottság valószínűsítheti a gyorsabb ütemű rosszabbodást.

A lefolyás páciensenként változó. A 10 fok alatti görbületek általában kevésbé mutatnak rosszabbodást (folyamatos kontroll szükséges) és nem vezetnek további mozgásszervi problémákhoz. A 10 foknál nagyobb fokú görbületek esetén folyamatos terápia szükséges, legfőképpen a növekedési fázis ideje alatt, a progresszió megakadályozása céljából.

Létezik olyan scoliosis, ahol a terápia ellenére sem sikerül a romlást megállítani, ilyen esetekben általában az operáció lesz a megoldás.

Kimenetele

A betegség idejében felismerve a Schroth módszerrel jól kezelhető.

A nem kezelt esetek nagy részénél az évek múlásával a fokozatos romlás lehetősége áll fenn, még felnőtt korban is. Nagyfokú gerincferdülés esetén, a mellkas eldeformálódásának következtében a tüdő és a szív funkciója károsodhat.

Röntgen

Scoliosis esetén a röntgenfelvétel készítése elengedhetetlen. A felvétel a görbület fokának mérésére és a további progresszió megítélésére szolgál. Segítségével meghatározható a görbület típusa (jobbra, balra konvex, hány ívű), elhelyezkedése, kiterjedése, az oldalsó eltérések, a csavarodás. A görbület progressziójának megítélése céljából évente egy röntgenfelvétel készítése szükséges.

Kezelési lehetőségek

Schroth terápia, SEAS módszer

Korzett (fűző)

20 fok feletti görbület esetén a gyógytorna mellé korzett kezelés is szükséges. A korzett elkészítése az ortopédtechnikus feladata. Napi 23 órában javasolt hordani a további romlás megakadályozása céljából. A korzett a különböző nyomási területeivel megakadályozza a további csavarodást. A csontosodás befejeződéséig (kb. 18.-19. életév) kiemelten fontos a korzett konzekvens viselése.

Operáció

Ha a gerincferdülés mértéke meghaladja az 50 fokot, általában operáció javasolt. Kisgyermekkorban fellépő, nagyfokú rosszabbodást mutató gerincferdüléseknél viszonylag korán szóba jön a műtét.

 

Scheuermann-féle gerincdeformitás

A kórképet először Scheuermann írta le, pontos etiológiája ma sem ismert. Számos orvos kimutatta a domináns öröklődésmenet jelenlétét; egy Scheuermann-betegségben szenvedő gyermek családjában a betegség ismétlődésének gyakorisága 50%.

Kiknél fordul elő?

Fiúknál, lányoknál ugyanolyan mértékben előfordul. Korai stádiuma 10-12 éves korra tehető, a betegség 17-18 éves korra befejeződik. A betegség kialakulhat anélkül, hogy a gyermeknek bármi panasza volna. Ilyen esetben figyelemfelhívó az előrehelyezett vállak, rossz tartás (hanyag tartás), domborúbb háti szakasz. Más esetekben a gyermeknek komoly panaszai vannak: erősebb fájdalmat, fáradékonyságot, kényelmetlen, fárasztó hosszú ülést jelezhetnek. Az érintett gerincszakasz nyomásra fájhat.

Tünetei

A betegség a gerinc bármely szakaszán előfordulhat:

  • Háti szakaszon fokozódik a görbület, melyet fiatalabb korban izomzattal még tud korrigálni a gyermek, de később ez a deformitás rögzül.
  • Ágyéki szakasz érintettsége esetén a görbületek elsimulnak, lapos hát jön létre.

Mindkét esetben az alábbi tünetek jelenhetnek meg:

  • mozgáskorlátozottság
  • fáradékonyság
  • nyomásérzékenység
  • fájdalom

Röntgenvizsgálat

Kétirányú röntgenképpel igazolható a betegség és megállapítható, hogy Scheuermann-féle gerincdeformitásról vagy hanyag tartásról van-e szó.

Az oldalirányú felvétel jellegzetes képet mutat:

  • görbületek mennyire változtak meg (fokozódtak/csökkentek)
  • a csigolyák elülső részei keskenyebbek, mint a hátulsó részük, ún. ékcsigolya jön létre
  • Schmorl-csomók jelenhetnek meg, amik a zárólemez és a porckorong elváltozásai következtében kialakuló kis csomócskák

Kezelés

A kezelés célja a csigolyatest tehermentesítése, gyakorlatilag a gerinc növekedésének befejeződéséig. Lányoknál 15-17, fiúknál 16-18 éves korig kell a kezelést fenntartani.

A kezelés minden esetben individuális: függ a kyphosis (háti görbület) súlyosságától, a panaszoktól, életkortól.

Az egyénre szabott Schroth terápia mellett az izomerő növelése minden esetben szükséges.

Korzett kezelésre nagyfokú görbület eltérés esetén (40 foknál nagyobb) van szükség: háti szakaszon Gschwend, ágyéki szakaszon Boston korzett javallott. Ha a betegség oldalirányú gerinceltéréssel (scoliosis) is jár, akkor pedig Cheneau korzett szükséges. A korzettel az érintett gerincszakasz tehermentesítését érhetjük el, melyet a nap 24 órájában hordani szükséges, csak a tisztálkodás és a gyógytorna idejére szabad levenni.

Műtéti beavatkozás 60 foknál nagyobb görbület, konzervatív kezelésre nem szűnő fájdalom vagy mindkettő fennállása esetén áll fenn, a növekedés befejezése után.

Scroll to Top